Amikor valaki bemegy egy szakrendelőbe, kórházi váróba, nagy többségében idősebb embert lát ott várakozni. Tulajdonképpen ez az élet rendje is, nagy lenne a baj, ha több beteg fiatal kérné gyógyulása reményében a gyógyítók segítségét, mint idős ember. Ez a folyamat az átlagéletkor növekedésével folyamatosan válik majd még erőteljesebbé.

   Hazánkban a teljes egészségügyi ellátás nagy része a 60 éven felüliek kezelésére irányul, éppen ezért a kardiológia és az onkológia mellett a geriátria (öregkori betegségek orvoslása) a legtöbb magyar családot érintő egészségügyi terület – mondta dr. Gadó Klára, a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ megbízott igazgatója, amelyet a Semmelweis.hu idézett.

   Míg 2001-ben a KSH adatai alapján a férfiak átlagosan 68 évig, a nők 76 évig éltek, 2019-ben előbbiek várható élettartama megközelítette a 73-at (72,86), utóbbiaké pedig csak kevéssel maradt 80 alatt (79,33 év). De az is legalább ilyen fontos, hogy ennek minél nagyobb része egészségesen teljen. Ma átlagosan mintegy 62-63 évre tehető az egészségben eltöltött életévek száma. A geriátria kihívása, hogy e két érték között minimálisra csökkenjen a különbség, ugyanakkor ehhez az egyénnek is tennie kell. Elengedhetetlen a szűrővizsgálatokon való részvétel, a mozgás és az egészséges táplálkozás, csakúgy, mint az életminőség és a méltóság megőrzése.
   Idős korban minden szervrendszer kicsit másképp működik. Cukorbetegség, érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívelégtelenség, vesebetegség vagy trombózis – szinte minden idős embert érint egy vagy több probléma e betegségek vagy azok szövődményei közül.    Ritka az az idős ember, akinek csak egy betegsége van, jellemzőbb, hogy egy időben egyszerre több szervvel van probléma. A megbízott igazgató szerint az időskori terápiának éppen ezért sokkal komplexebbnek kell lennie, figyelve a gyógyszerek kölcsönhatásaira és az idős szervezetben fennálló törékeny egyensúly fenntartására.
   A szakember szerint az időskor is többféle megközelítésben értelmezhető. Az, hogy ki milyen idős, kifejezhető az évek számával (kronológiai életkor), ugyanakkor a biológiai életkor eltérhet ettől, hiszen az az egészségi állapot függvénye. Beszélhetünk pszichológiai életkorról, vagyis, hogy ki milyen idősnek érzi saját magát, vagy szociológiai életkorról, amelyen azt értjük, hogy a társadalom milyen idősnek tart valakit. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a 60-74 év közöttiek az idősödők, a 75-89 évesek az idősek, a 90 év fölötti személyek a nagyon idősek, őket hívjuk a magyar nyelvben aggnak – olvasható a Semmelweis.hu oldalon.