A stroke köznyelvi elnevezése, a szélütés, gutaütés jól utal az agyban lezajló eseményre.

   Gyakran nevezik agyvérzésnek is, noha csupán az érintettek ötödénél történik ténylegesen agyállomány-vérzés.

   A stroke lényege azonban mindig azonos: az agy vérellátása zavart szenved, ezért az érintett terület idegsejtjei nem jutnak megfelelő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz, emiatt károsodnak vagy elhalnak, és ezért maradandó károsodás jelentkezik a központi idegrendszer működésében.
   A közhiedelemmel szemben a stroke nemcsak az idősek betegsége, bármely életkorban kialakulhat. Kockázatát az érfalak károsodása és az emiatt kialakuló más szív- és érrendszeri szövődmények növelik. E rizikótényezők és szövődmények szinte minden magas vérnyomásban szenvedő betegnél kimutathatóak.
   A stroke alattomosan, tünetek nélkül érkezik, és súlyos következményekkel is járhat: tíz szélütésen átesett beteg közül kilenc soha nem lesz képes többet úgy élni, mint az agyi érkatasztrófa előtt. A baj az esetek jelentős részében megelőzhető lenne, hiszen a stroke kialakulásának kockázata a magas vérnyomás megfelelő kezelésével jelentősen csökkenthető.
   Mindössze 2 Hgmm-nyi vérnyomáscsökkentés már tíz százalékkal mérsékli ezt a kockázatot. Ezért is helyezte a hangsúlyt elsősorban a hipertónia és a stroke összefüggéseinek megismertetésére a Magyar Hypertonia Társaság által életre hívott „Éljen 140/90 alatt!” mozgalom, és az ennek a keretében indított „Tudatos Törődés” alprogram.
   A kampány szervezői remélik, hogy a nyáron az embereknek több idejük és lehetőségük nyílik egészségükkel törődni. Ahogy mondják: sohasem szabad elfelejteni, hogy a stroke nem utazik nyári szabadságra!