A koronavírus-járvány szinte minden figyelmet elvitt más betegségek elől, pedig nem egy kór les az emberekre. Sokan tudjuk, mégsem nagyon teszünk ellene, hogy a stressz is kiváltó oka lehet egyik-másik komoly bajunknak.

   Napjainkban egymásnak teljesen ellentmondó kutatási eredmények és vélemények születtek arról, hogy a stressz előidézhet-e rákot. Egyesek úgy vélik, hogy nem mondható közvetlen kiváltó oknak, mások szerint viszont a hosszan tartó stressz előidézhet daganatos megbetegedést – derül ki a Webbeteg.hu cikkéből.

   Egyes kutatók szerint a rövid ideig tartó stressz semmilyen hatással nincs a daganatos megbetegedések kialakulására, vagy a már meglévő daganat növekedésére. A hosszantartó stresszes állapotnak a következménye legtöbb esetben a depresszió. Ez tartós változást okozhat ugyan a szervezet hormonháztartásában, mégsem bizonyítható, hogy a rákos megbetegedések kialakulásában, vagy a már meglévő daganatos betegség gyorsabb terjedésében bármilyen szerepe lenne.
   Óvatosabban fogalmaznak azonban a hosszan tartó stressznek az immunrendszerre gyakorolt hatásáról, és ennek a már meglévő daganatok súlyosbodásában játszott szerepéről. Sok kutatásra van szükség ahhoz, hogy ezt tisztázhassák. Vannak viszont szakemberek, akik úgy vélik, hogy a hosszan tartó stressz előidézhet daganatos megbetegedést, illetve nagyobb eséllyel alakulhat ki daganatos megbetegedés azok körében, akik állandó stresszben élnek. Véleményük szerint a krónikus stressz meggyorsíthatja a rákos daganat növekedését és előidézheti az áttétek keletkezését.
   Rákos sejtek folyamatosan képződnek a szervezetünkben, de ezek legnagyobb része elpusztul mielőtt elszaporodna. Stressz hatására ez a spontán pusztulás nem tud bekövetkezni, sőt ellenkezőleg, gyors burjánzás következik be. Sokkal nagyobb szerepe van a stressznek akkor, amikor a betegséget diagnosztizálják. Ekkor ugyanis a beteget egy olyan sokk éri, amelyen a legtöbb esetben nem tudja túltenni magát. Sajnos még ma is halálos kórként élik meg a betegek, annak ellenére, hogy sok daganatos betegséget, ha időben felismernek, akkor akár a teljes gyógyulás is elérhető.
   A pszichés állapot igazából a gyógyulási folyamatban játszik nagy szerepet. Ha a beteg elhiszi, hogy ez az állapot nem végleges, akkor nagyobb esélye van a gyógyulásra. Ebben van nagy szerepe a mentálhigiénés szakembereknek és nem szabad elutasítani ezeket a segítségeket. A dolgozót a munkahelyén érő hatásokkal szembeni pszichoszociális segítség csökkentheti a stresszt, amelynek hatására a betegek szemléletébe pozitív változás áll be és ezáltal növelheti gyógyulási esélyüket.
   Mindezek alapján megállapítható, hogy mint minden betegségnél, a daganatos megbetegedéseknél még nagyobb szükség van a megfelelő stresszkezelő képességre – olvasható a Webbeteg.hu oldalon.