A dohányzás káros hatása az egészségre mindenki előtt közismert, e veszély csökkentése nem csak a dohányosok, de a passzív, vagyis másod- és harmadlagos dohányzók, a káros anyagoknak akaratuk ellenére kitett emberek egészségének megóvása érdekében is elengedhetetlenül szükséges.

   A cigaretta égése során keletkező füstben lévő anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, amelyek a dohányzók és a környezetükben lévő nemdohányzók egészségére is károsak. Ezért az ártalomcsökkentés a társadalom, vagyis végső soron mindannyiunk érdeke – írta a Drportal.hu.

   Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint több mint egymilliárd ember dohányzik a világon, hazánkban pedig kétmilliónyian. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) statisztikája sem kecsegtetőbb. A szervezet évente megjelenő körképe szerint Magyarország dobogós a dohányzók arányszáma tekintetében az OECD országok között.
   Az köztudott, hogy a cigarettázás ártalmas és számos betegség kialakulásáért felelős, de kevesen tudják, hogy miért. A legtöbben a nikotint tartják a betegségek kialakulásáért leginkább felelős összetevőnek, pedig a tudomány mai állása szerint elsődlegesen nem a cigarettában található nikotin, hanem az égés, és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.
   A dohányfüst több mint 6000 vegyi anyagot, köztük arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
   Egyértelműen kijelenthető, hogy a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás biztosíthatja, azaz a legjobb az, ha az emberek egyáltalán nem szoknak rá a dohányzásra, ez a leghatékonyabb módja az ártalom kiküszöbölésének. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége és így nem csak saját magukat, de szeretteiket, barátaikat és kollégáikat is megóvják az ártalmaktól. A dohányosok egy része azonban minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást és inkább vállalja a kockázatokat, esetleg megpróbálkozik más megoldásokkal. A leszokással próbálkozók mindössze 5%-a jár évente tartós sikerrel segítség nélkül, komplex beavatkozás (NRT, gyógyszeres terápia, szakember nyújtotta tanácsadás) mellett a sikeres leszokási ráta pedig mindössze 8%.
   A tudomány mai állása szerint, azon felnőtt dohányosok számára, akik nem tudnak vagy nem akarnak leszokni a dohányzásról már számos különféle füstmentes technológia létezik, amelyek hatása teljesen eltérő. A technológiákon belül is óriási különbségek vannak attól függően is, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek. A füstmentes technológiák csoportjába tartoznak például a nikotin tartalmú likvid hevítéses elven működő elektronikus cigaretták, az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák, valamint a különféle dohányhevítéses technológiák.
   Az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát. A dohányhevítéses technológia esetében pedig különféle technológiai megoldásoknak köszönhetően olyan hőmérsékletre hevíthető a dohány, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se szabaduljon fel.
   Az egyes alternatívák kifejlesztése során cél az égés és a füst csökkentése volt. Nagyságrendekkel kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel ugyanis, ha nincs égés és füst, így nem csak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében.
   Az már most látszik, hogy további kutatásokra van szükség ezekkel a füstmentes technológiákkal kapcsolatban, és bár az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár. Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is nikotint juttatnak a szervezetbe, ami erős függőséget okozó anyag, továbbá megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
   A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek – akár passzív – fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja – olvasható a Drportal.hu oldalon.