A szakemberek jó ideje figyelmeztetik a túlszaporodó emberiséget, hogy az emberi tevékenység és az általa okozott klímaváltozás a természeti környezet pusztulásához, állatok tömeges kihalásához vezet. Amerikai tudósok pár éve arra hívták fel a figyelmet, hogy az eddig véltnél gyorsabb a földi élővilág 6. kihalási hulláma, amely az állatfajok biológiai megsemmisülésében nyilvánul meg.

   Egy korábbi kihalási hullám is hatalmas pusztítást okozott. Óriáskenguruk és gigantikus méretű krokodilok is kihaltak 40 ezer évvel ezelőtti Ausztrália északi, trópusi területein egy korábbi klímaváltozás miatt – derült ki a Queenslandi Múzeum és a Griffith Egyetem tanulmányból, amelyről az Érdekesvilág.hu írt.

   A paleontológusok szerint az újonnan felfedezett megafauna szélsőséges környezeti változások miatt halt ki. A kutatás ugyanis arra derített fényt, hogy jelentősen csökkent a vízhozam, intenzívebbé váltak a szárazságok és a tüzek, megváltozott a növényzet. Ezek a körülmények vezettek legalább 13 nagyméretű faj kihalásához, köztük volt négy nagy ragadozó hüllő, egy erszényes oroszlán, vombatok és a világ legnagyobb kengurui.
   A szakértők a Queensland állam északkeleti részén lévő Mackay-hez közeli South Walker Creek felszíni bányánál végeztek kutatásokat. A Nagy-korallzátonyhoz közeli terület egykor több mint egy tucat hatalmas állat otthona volt.
   Ahogy Scott Hocknull, a Queenslandi Múzem paleontológusa elmondta, a South Walker Creeknél élt megafauna egyedülállóan trópusi volt, meghatározók voltak a hatalmas húsevő hüllők és a gigantikus növényevők, amelyek mintegy 40 ezer éve haltak ki, jóval azután, hogy emberek érkeztek az ausztrál kontinensre. Ugyanakkor az emberek, akik éppen elkezdtek beköltözni a kontinensre, nem okolhatók az állatok kihalásával.
   A szakértők ugyanis arra jutottak, hogy a nagyméretű élőlények kihalása összefügg az éghajlati és környezeti körülmények jelentős romlásával mind helyi, mind regionális szempontból: növekedett például a tűzesetek száma, kevesebb lett a füves terület és az édesvíz. Eredményeikről a Nature Communications című szaklapban számoltak be – olvasható az Érdekesvilág.hu portálon.