Napjaink sok időszerű kérdésének egyike, hogy hordjunk-e maszkot, vagy sem. A kormány és az általa felkért szakértők nem tartották jó ötletnek az egészségesek maszkviselését, miközben amíg ki nem tör rajta a betegség, senkiről sem lehet tudni, hogy elkapta-e, hordozza-e a koronavírust, vagy nem.

   Makara Gábor neuroendokrinológus szerint bár jó ideje folyik a társadalmi vita az arcmaszkok szükségességéről, a tudomány erős érvei az általános maszkviselés mellett szólnak. Az orvosprofesszor az MTA.hu-nak adott interjút, amelyből az Index.hu emelte ki a legfontosabb tudnivalókat.

   A szakember elmondta, a Magyar Tudományos Akadémia egyik munkacsoportja hetek óta azon dolgozik, hogy naprakész információkkal, javaslatokkal lássák el a döntéshozókat a járványhelyzetről. Ami a maszkviselést illeti, Makara Gábor azt hangsúlyozta, hogy erős természettudományos érvek szólnak mellette, ezért az lenne indokolt, ha nemcsak a betegek és az egészségügyi dolgozók, de úgy általában mindenki hordana maszkot a közterületeken, illetve a közös területeken, például üzletekben, ahogy azt a Magyar Orvosi Kamara is javasolja.
   A fertőzöttek jelentős része, becslések szerint 25–50%-a tünetmentes, ők nem betegednek meg, egészségesnek tekintik magukat, miközben hordozzák a vírust, tehát terjeszteni is tudják, a jelenlegi járványügyi helyzetben tehát mindenki potenciális fertőzésforrás, egészen addig, amíg be nem bizonyosodik róla, hogy nem az és ez nagyon nagy változás a korábbi járványokhoz képest.
   A múlt héten megjelent legfrissebb adatokból többet lehet már tudni az új koronavírus lehetséges terjedési módjairól is: nemcsak tüsszentéssel vagy köhögéssel képes terjedni, amikor viszonylag nagy, akár 1 mm-es folyadékcseppecskék hagyják el a légútjainkat, hanem azzal is, ha hangosan beszélünk. Ekkor jóval kisebb részecskék, úgynevezett aeroszolok kerülnek a levegőbe, amelyek a gyorsan kiülepedő nagyobb cseppekkel ellentétben, órákig tudnak lebegni, így nagyobb távolságra is eljuthatnak, és bennük fertőzőképes vírusok lehetnek.
   Szabad levegőn, nyílt téren ugyan kicsi az aeroszolos fertőzés kockázata, de olyan helyiségekben, ahol nem jó a légcsere, például egy kisebb üzletben, a vírusos levegő megmarad. Ez ellen gyakori szellőztetéssel, légcserével, légszűréssel lehet tenni, ami mellett a jó minőségű, N95-ös vagy N99-es orvosi vagy ipari száj- és orrmaszkok használata is szükséges, mivel ezek képesek a levegőben lévő részecskék 95, illetve 99%-át is kiszűrni.
   A kevésbé veszélyes helyeken olyan maszkokat is érdemes hordani, amelyek csak 50-70%-ban szűrik a belélegzett levegőt, mivel társadalmi méretekben jelentős védelmet nyújthatnak, de ezekben nem szabad bemenni olyan sürgősségi centrumba, ahol vírusfertőzésre gyanús pácienseket diagnosztizálnak, vagy betegeket kezelnek.
   A neuroendokrinológus szerint mindenkinek maszkot kellene hordania minden olyan helyen, ahol ő másokra nézve veszélyt jelenthet, mivel a legegyszerűbb maszkok – vagy akár a sűrű szövésű sálak – is kiszűrik a kilélegzett levegőből a legjobban fertőző nagy részecskéket, az esetleg ott lévő vírusok jelentős részét, amelyek így nem jutnak el egy másik emberhez, így valamennyire csökkentik a fertőzés veszélyét. Egy ilyen járványban a sok kicsi sokra megy, a sok kicsi veszélycsökkentő erőfeszítés hatása társadalmi méretekben jelentős lehet, sőt, ezeknek éppen akkor lehet nagyobb a jelentőségük, amikor a járvány már lecsengőben van, amikor a fertőzési ráta már egy körül van, azaz egy ember már maximum egy másik embert fertőz meg – mondta el Makara Gábor az MTA portáljának adott interjúban, amelyet az Index.hu idézett.