Ha fogkrémet vásárolunk, az ár mellett arra is figyelni szoktunk, hogy mennyi fluoridot tartalmaz a paszta, mert azt tanultuk, és azt sulykolták belénk, hogy a fogszuvasodás megelőzésére a fluorid a megfelelő eszköz. Mint kiderült, a sok többet árt, mint a kevés.
Egy új felmérés szerint a túl magas koncentrációjú fluorid hatására megváltozik a fogzománc sejtjeinek kalcium jelölő útvonala, anyagcseréje és az általuk kifejtett gének aktivitása is. Mindez megmagyarázhatja, hogy miért okozhat problémát, hogyha a gyerekek túlzott mennyiségű fluoridnak vannak kitéve – írta az Arsratio.hu a Stke.sciencemag.org cikke alapján.
A fluoridok a természetben is előforduló ásványi anyagok, fogyasztásukkal pedig megelőzhető a fogszuvasodás és javítható a fogzománc savállósága. Világszerte több országban is bevett gyakorlat az ivóvizet mesterségesen fluoriddal dúsítják, amíg rengeteg fogkrémben is megtalálhatók az ásványok. A fogszuvasodás elleni hatékonysága miatt az USA Járványügyi és Megelőzési Központja az ivóvíz fluorid tartalmának növelését a 20. század tíz legfontosabb közegészségügyi előrelépése közé sorolja.
Azonban amíg a fluorid kis mennyiségben valóban javítja a fogak egészségét, addig magas koncentrációban a fogak elszíntelenedésével és átlátszó fehér jelek megjelenésével jellemzett fluorózishoz vezethet. Ez főleg kilenc évnél fiatalabb gyerekeknél jöhet elő, akiknél a fluorid ezzel éppen növel a fogszuvasodás és más fogakkal kapcsolatos betegségek kockázatát. Egy amerikai felmérés szerint az általuk vizsgált 6 és 49 év közötti emberek 25 százaléka mutatott valamilyen szintű fluorózisra utaló jelet.
Szakértők szerint a fluorid pozitív hatása még ezeket figyelembe véve is messze meghaladja a kockázatokat. Viszont figyelembe véve a fluorózis gyakoriságát a folyamat kivizsgálása fontos. Hogy többet tudjanak meg a fluorózis molekuláris hátteréről a kutatók fogzománc sejteket tettek magas koncentrációjú fluoridnak és megvizsgálták ennek milyen hatása van a sejtek működésére.
Az egyik ilyen hatás a sejtek kalcium anyagcseréjének megváltozása, ami hatással van a zománc felépítésének képességére is. Mindemellett a sejteket energiával ellátó mitokondriumok funkciójában is zavar lépet fel. Ez későbbi vizsgálatok szerint bizonyos gének aktivitásának megváltozása miatt következhetett be. Ez azt jelenti, hogy a fluorid hatására a sejtek kalcium szabályozó képessége megzavarodik, amely miatt hibák keletkezhetnek az általuk képzett zománcba, ami pedig elősegítheti a fogszuvasodás kialakulását.
A kísérleteket a kutatók ezután emberi máj elősejtekkel is megismételték és az eredmények szerint a fluoridok a test más szöveti sejtjeinél nem okoznak hasonló zavart. Mindez természetesen azt is jól szemlélteti, hogy a fluorózis miért csak a fogakra van negatív hatással.