Látjuk, halljuk, de valahogy még mindig nem fogjuk fel teljes súlyát annak, hogy változik a Föld klímája és jelentősen melegszik az éghajlat. Pedig mindez nem csak azt jelenti, hogy kevesebbet kell majd fűteni, hanem hogy mindez az egész emberiséget érintő katasztrófákhoz is vezethet.

   Az elmúlt tíz év lehet a Föld eddigi legmelegebb évtizede: a kutatók már most szinte biztosak abban, hogy a 2010-2019 közötti átlaghőmérséklet a legmelegebbé tette az idén befejeződő évtizedet a rendszeres mérések kezdete óta.

  A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által bemutatott adatok szerint az idei év sorozatban a második vagy harmadik legmelegebb év a rendszeres mérések kezdete óta. Ha a számok továbbra is változatlanok maradnak, a 2015-2019 közötti időszak a valaha feljegyzett legmelegebb ötéves periódus. A kivételes mértékű globális melegedést a WMO közlése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása okozza.
   A szervezet State of the Global Climate (A világ klímájának állapota) című 2019-es jelentése az októberig tartó időszakot elemzi, amikor a globális középhőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal emelkedett az 1850-es szint fölé. A világ számos részén volt szokatlan hőség idén. Dél-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia és Óceánia melegebb volt a korábbinál, míg Észak-Amerika egyes régiói a szokásosnál hidegebbek voltak. Európát júniusban és júliusban érte el egy-egy nagy hőhullám, Franciaországban országos rekord született: június 28-án 46 Celsius-fokos meleget mértek.
   Országos hőségrekord dőlt meg Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban és Nagy-Britanniában – írta a BBC.com. A WMO az elmúlt 10 évben tapasztalt rekordhőmérsékleteket egyértelműen összekapcsolja az üvegházhatású gázok kibocsátásával, amely az emberi tevékenység, többek között az autóvezetés, a fakitermelés és a széntüzelés következménye.
   A WMO közlése szerint a felmelegedés próbára teszi a természetet. Mindkét sarkvidéken olvad a jég, a tengerszint emelkedése pedig felgyorsult a műholdas mérések 1993-as kezdete óta. Az üvegházhatású gázok által generált hő nagy része az óceánokba kerül. A vizek emiatt sokkal savasabbak lettek, a tengeri hőhullámok pedig egyre gyakoribbá válnak. Amellett, hogy kárt tesz a természetben, a megnövekedett hőmérséklet az emberekre is hatással van, a hőhullámok különösen az idősebbeknek jelentenek kockázatot.
   Petteri Taalas, a WMO vezérigazgatója elmondta, hogy régebben évszázadonként egyszer előforduló hőhullámok és áradások egyre gyakoribb eseményekké válnak. A Bahamáktól Japánon át Mozambikig számos ország szenved trópusi ciklonoktól. Erdőtüzek pusztítanak az Északi-sarkkörön és Ausztráliában is. Az 1980-as évek óta minden évtized melegebb, mint az azt megelőző.
A jelentést az ENSZ hétfőn Madridban kezdődött kéthetes klímakonferenciáján (COP25) mutatták be.