Az elmúlt napokban nagyon sokan igyekeztek összeszedni a kedvenc diófájuk alá hullott értékes termést, de nem sok örömük volt benne. A megszokottól eltérően ezúttal a diószemek jelentős része nem bukott ki a szétnyílt burokból, hanem a megfeketedett és a dióra tapadt burokkal együtt idő előtt zuhant a talajra.

   Elképesztő pusztítást végzett az ország nyugati felében a dióburok-fúrólégy. A Dunántúlon számos olyan ültetvény van, ahol szinte a teljes termést tönkretette a rovar – hivatkozott írásában a Magyar Nemzet cikkére a Napi.hu.

   Míg tíz évvel ezelőtt még szinte senki sem hallott hazánkban a dióburok-fúrólégyről, mára a hazai ültetvények legrettegettebb kártevőjévé vált. A fertőzés megállíthatatlanul terjed nyugatról kelet felé, már a Duna-Tisza közén is fogtak a csapdák legyet, a Dunántúlon viszont elérte a kritikus szintet a rovar jelenléte. Azokban a gazdaságokban, ahol nem védekeztek a termelők, a diótermés csaknem 95 százaléka tönkrement.
   Bár a kemény héjat nem tudja átrágni az élősködő, de így is hatalmas kárt tud okozni. Mindegy, hogy nagy ültetvény vagy egymagában álló fa, ha a fúrólégy egyszer megtelepszik rajta, akár a teljes termést képest tönkretenni – mondta Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a napilapnak.
   A szakember szerint a betegség terjedését nem lehet megállítani, néhány éven belül a dunántúlihoz hasonló helyzetre kell számítani az egész országban. Noha ma már van megfelelő védekezési technológia, a gazdálkodók körében mégsem elterjedt az alkalmazása annak igen költséges volta miatt. Az árutermelő ültetvényeken a diófákat eddig is évi 10-12 alkalommal permetezték a gazdálkodók a különböző gombás és vírusos betegségek ellen, a fúrólégy miatt viszont négy-öt további alkalomra van szükség. Ráadásul ahhoz, hogy eredményes legyen a munka, különleges gépekre van szükség, amelyekkel a gyakran 10-15 méteres fákat is hatékonyan tudják permetezni.
   A KSH 2017-es összeírása szerint a dióültetvények nagysága eléri a hétezer hektárt, és folyamatosan bővül. A legnagyobb termőterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, ahol több mint 2900 hektáron folyik diótermesztés, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében is jelentős területen foglalkoznak a csonthéjassal – olvasható a Napi.hu oldalon.
   A Vétó megjegyzése: a tapasztalatok szerint a kiskertekben termett és a fúrólégy fertőzte esett diót nem kell feltétlenül a szemétbe dobni. A próbák azt mutatják, hogy miután a fúrólény nem tudja átrágni a dió kemény burkát, a benne lévő termés még megmenthető, igaz, ez többnyire sok munkával és piszokkal jár, de a dió ettől még fogyasztható.