Azt már szinte mindenki hallotta, hogy szükség van a rosttartalmú ételek fogyasztására, mert az segíti az emésztést. Azt viszont, hogy milyen élelmiszerek tartalmaznak megfelelő mennyiségű rostot, már kevesebben ismerik, ahogy azt is, hogy hogyan hatnak ezek a rostok az emésztésünkre.

   Magyarországon átlagosan csak a napi szükséges rostbevitel felét fogyasztjuk el, pedig a ballasztanyagok nélkülözhetetlenek a jó emésztéshez és az egészségünk megőrzéséhez – írta a Napidoktor.hu.

   Naponta legalább 30 és 50 g közötti élelmi rostra van szüksége a szervezetünknek. Ehhez viszont minden nap elegendő mennyiségű friss zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonát kell ennünk. Ha étrendünkbe belefér, akkor válasszuk a kelkáposztát, karalábét, kukoricát, burgonyát, gyümölcsként a málnát, ribizlit, szilvát, körtét, együnk babot, lencsét, zöldborsót, a gabonafélék közül pedig a búzakorpa, a zabkorpa, a zabpehely, a Graham-liszt lehet segítségünkre.
   Szántó Diana, dietetikus szerint, ha a reggelinkben rost is szerepel például joghurtba, kefirbe vagy ételbe, süteményekbe belekeverve, akkor már a nap kezdetén tettünk az egészségünkért. Ezek az ételek a magas rosttartalmuknak köszönhetően a megfelelő folyadékfogyasztás mellett jótékony hatással vannak a bélműködésre, valamint a teltségérzet kialakítására is. Ezáltal elkerülhető a túlevés és csökken az elhízás kockázata.
   A vízben oldódó rostok az emésztés során megduzzadnak, ezzel lassítják a szénhidrátok felszívódását, így segítenek elkerülni a vércukorszint gyors emelkedését és remekül beválnak étkezési rohamok ellen is. Prebiotikus hatásukkal serkentik a bélflórában lévő hasznos baktériumok szaporodását. Fokozzák a bélperisztaltikát, megkönnyítve a lerakódott káros salakanyagok távozását. Az emésztés során megduzzadnak, vagyis kalória hozzáadása nélkül telítenek, ami késlelteti az éhségérzet újbóli kialakulását. Megkötik a koleszterinben gazdag epesavakat, emiatt kevesebb koleszterin szívódik fel – olvasható a Napidoltor.hu ajánlásában.