A dohányzás káros hatásainak enyhítésére két módszert alkalmaznak. Egyik a nikotin mennyiségének csökkentése, a másik valamilyen szűrő alkalmazása. Ez a mindenki által oly jól ismert füstszűrő, amelyet egy magyar származású feltaláló, Boris Aivaz alkotott meg. A feltaláló 1925-ben szabadalmaztatta a krepp papírból készített szűrőt.

   1952-ben, a világon elsőként egy amerikai márkánál alkalmaztak füstszűrőt, de ez azbeszt tartalma miatt több kárt okozott, mintha nem is lett volna. További kísérletezés után 1954-ben jelent meg egy másik gyártó filteres cigarettája. Magyarországon 1962 óta kapható füstszűrős cigaretta. Most kiderült, a füstszűrők több kárt okoznak, mint hasznot.

   Nemhogy nem segít kiszűrni a kátrány egy részét, de kifejezetten növelheti a tüdőrák kockázatát a füstszűrő – figyelmeztetnek amerikai és brit kutatók, akik a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban publikált tanulmányukban a cigarettacsikkek műanyagszennyezésben játszott szerepére is rámutatnak.
   Thomas Novotny, a San Diegó-i Állami Egyetem munkatársa elmondta, a füstszűrő az 1950-es években jelent meg először, és a dohányipar úgy mutatta be, mint a cigaretta biztonságossá tételének egy formáját, azáltal, hogy elnyeli a tüdőrákért felelős kátrány egy részét. Ma már azonban tudjuk, hogy ez csupán egyike a dohányipar által kreált mítoszoknak, amelyek a jobb értékesítési mutatókat szolgálják.
   A füstszűrő sárgás elszíneződése is állítólag csupán egy fejlesztés, amely megerősíti a dohányosokat abban, hogy a szűrő működik, miközben nem a kátrány felhalmozódása, hanem a pH-változás okozza a jelenséget – írta a Nypost.com. Robert Proctor, a Stanford Egyetem munkatársa, aki a dohányipar történetét kutatja úgy véli, hogy a füstszűrőt azért teszik a cigarettákra, hogy spóroljanak a dohányon és megtévesszék az embereket. Ezek semmit nem szűrnek – mondta.
   A szakemberek mostanra azt is megállapították, hogy a füstszűrő nem csupán egy marketingfogás, hanem kifejezetten ártalmas az egészségre. Az amerikai tisztifőorvos honlapja szerint bizonyítékok sugallják, hogy a füstszűrők a tüdőrák fokozottabb kockázatához járulhatnak hozzá azáltal, hogy erőteljesebb szívásra késztetik a dohányzókat, aminek nyomán a cigarettafüstben lévő rákokozó anyagok mélyebbre bejutnak a tüdőszövetbe.
   A Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete (LSTHM), valamint a San Diegó-i Állami Egyetem kutatói szerint továbbá a cigarettacsikkek jelentik a globális műanyagszennyezés egyik legfőbb forrását, és egyszersmind a legnagyobb darabszámban előforduló hulladékot világszerte. A füstszűrők egy rendkívül lassan lebomló műanyagtípusból, cellulóz-acetátból készülnek. Évente 4,5 ezer milliárd cigarettacsikk termelődik világszerte, és tíz évbe telik a lebomlásuk.
   Környezetvédők szerint a csikkekre ugyanúgy kellene tekinteni, mint az olyan eldobható termékekre, mint a műanyag szívószálak. Mostani tanulmányukban a kutatók az ilyen termékekre vonatkozó európai uniós szabályozás kiterjesztését szorgalmazzák – olvasható az MTI hírében.