Nem mindegy, mikor mérünk és hogy mennyit
Ifjabb korban, hacsak nincs valamilyen ezzel kapcsolatos betegsége az embernek, igen ritkán találkozik a vérnyomásméréssel, viszont ahogy korosodik valaki, úgy kell mind nagyobb figyelmet fordítania erre és gyakrabban mérnie, vagy méretnie a vérnyomását. Nem árt megismerkedni a mértékekkel.
A vérnyomás és a pulzus fogalmai gyakran összekapcsolódnak az emberek fejében, ráadásul mindkettőt szokta is ellenőrizni az orvos. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere a Webbeteg.hu oldalon elmagyarázta a különbséget és eloszlatta a tévhiteket.
Egy kardiológiai vizsgálat során a kezelőorvos többnyire ellenőrzi a vérnyomást és a pulzust is, az automata vérnyomásmérők pedig is feltüntetik mindkét értéket. A két mutató ugyanakkor nem keverhető össze egymással, bár az értékek elemzésekor keresni kell az összefüggéseiket is.
Érdemes először tisztázni a fogalmakat: a vérnyomás az erekben áramló vér nyomásgyakorlása az erek falára, a pulzus pedig a percenkénti szívverések száma. A vérnyomás- és a pulzusértékek mindig összekapcsolódnak Az igaz, hogy a vérnyomás és a pulzus gyakran egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például veszélyhelyzetben mindkettő egy időben megugrik, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ha a pulzus megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a vérnyomás, vagy fordítva. Egyes szívbetegségek esetén például éppen az a gond, hogy a magas pulzusszám leviszi a vérnyomást, ami hosszú távon akár pitvarfibrillációhoz vagy kamraremegéshez vezethet.
Bár természetesen van egyfajta útmutató – a vérnyomásnál a 120/80 Hgmm tekinthető általában normálisnak, pulzusnál a 60 és a 80 közé eső percenként mért érték – a normális értékek ettől egyénenként eltérőek lehetnek. Ami az egyik embernél veszélyes, az a másiknál nem feltétlenül. Egy fiatalabb, fit személy például élhet alacsony, akár 50-es pulzusszámmal, ez csupán azt jelzi, hogy edzett. Az alacsony vérnyomás azonban már trükkösebb, hiszen idősebb korban, vagy ha magas pulzusszám kapcsolódik hozzá, ez valóban utalhat betegségre is. Aki tehát szédül, gyengének érzi magát, mellkasi szorítása, szívdobogásérzése van, mindenképpen érdemes kardiológushoz fordulnia.
Klinikai vizsgálatok szerint a magas vérnyomás több betegség előszobája lehet, mint a magas pulzusszám. Általánosságban elmondható, hogy minden 20 Hgmm-es növekedés a 115 Hgmm-es szisztolés (első) érték felett, megduplázza a szívinfarktus, a stroke, a szív- és a veseelégtelenség kockázatát. A magasabb pulzusszám is utalhat betegségre, bár ez nem feltétlenül igazolódik be minden esetben. Éppen ennek tisztázására szolgál a kivizsgálás.
Az is számít, hogy mikor érdemes mérni a vérnyomást és a pulzust. Legideálisabb, ha nyugodt állapotban, ülve, megfelelően elhelyezve a mérőeszközt, naponta azonos időpontokban méri a beteg a vérnyomását és erről naplót is vezet. Nyilvánvalóan más értékeket fog kapni, ha közvetlenül terhelés után történik a mérés, bár ennek is megvan a maga szerepe, azonban ezt érdemes szakemberre bízni.
A szív- és érrendszeri betegségek hatékony kezelésének egyik sarokpontja a korai felfedezés. Éppen ezért, aki tüneteket vagy a szokásostól eltérő vérnyomás- vagy pulzusértékeket tapasztal, mindenképpen forduljon szakemberhez fordulni – javasolta dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa a Webbeteg.hu oldalon.







