Szenvedély, élvezet és sokan esküsznek rá, nélküle már nem is léteznének.

   A kávét lehet inni tejjel, alkohollal, tejszínhabbal, hidegen, melegen, vagy éppen forrón, méregerősen, vagy koffein nélkül.

   A kávé alapja a kávébab. Két fajtára oszthatók, Arabicára és Robustára. Az 1000-2000 méter magasan termő arabicát tartják a jobb minőségű kávénak, íze és aromája erősebb és hangsúlyosabb. Ez az ínyenc kávék alapanyaga. Koffeintartalma fele akkora, mint a robustáé. 
   Az arabica fajtán belül több fajtát is megkülönböztetnek. A különféle kávékat a szakértők összekeverik, ezeket a keverékeket hívják blendnek. A fő cél az íz és az aroma minél teljesebb érvényesülése. A világ babkávé termelésének kb. 60-70 %-a arabica.
   A másik ismert fajta a robusta kávé. Legfeljebb kétméteresre hagyják nőni, hogy az ültetvényeken dolgozó munkások elérhessék a kávészemeket. A tengerszint felett 800 m-en már megél, és nem egy túl igényes. A robusta kisebb szemű kávét terem, magasabb a koffeintartalma. Általában arabicával keverik, és minél olcsóbb egy kávé, annál magasabb a robusta tartalma.
   Hiába van jó minőségű kávébabunk, ha a pörkölés során valami félrecsúszik. Jelenleg háromféle pörkölési módot különböztetünk meg. A bécsi középbarna, enyhén olajos felszínű, egyenletes. A pörkölés során a kávéban lévő szénhidrát elkezd karamelizálódni, ez adja meg a kávé ízét. Tejes kávéhoz vagy melange készítéshez javasolt, espresszónak nem elég testes. 
   A francia pörkölés közepesen sötétbarnára pörkölt szemeket eredményez, olajos felülettel. Enyhén savas íz jellemzi ezt a pörkölési módot. Az olasz pörkölés módon pörkölt kávé mély sötétbarna, olajosan csillogó kávészemet ad. Elsősorban eszpresszót érdemes készíteni belőle. Édeskés, enyhén füstös aroma, keserű csokoládés felhangokkal. Spanyol pörkölés jön létre, ha a babot túlpörkölik, az ilyen kávé égett, keserű ízű, a belőle készült eszpresszó keserű.