Sokszor leírtuk, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy igen összetett és bonyolult működésű világunkban minden mindennel összefügg. Így van ez a klímával is, amelyről ma már tudjuk, hogy nagyon változik és mind hatalmasabb a felmelegedés, amelyet többek között a mezőgazdaság is előidéz. Enni viszont kell.

   Arról, hogy a nagy, egybefüggő mezőgazdasági területek, a nagytáblás földművelés hogyan hat egy adott terület mikroklímájára, kevés szó esik. Pedig még a betondzsungelek időjárását is befolyásolja, ha a közelben több ezer hektárnyi kukoricaföld terül el – írta a Qubit.hu.

   A „kukorica izzadása” által okozott jelenséget most épp az amerikai Középnyugat lakói tapasztalhatják meg ragacsos, forró időjárás formájában. A növények, akárcsak az emberek és az állatok, vizet választanak ki, ha túl meleg van, a gyökereiken keresztül felszívott víztől szabadulnak meg a leveleken található gázcserenyílásokon keresztül. Amikor a víz folyékonyból légneművé alakul, az jó sok energiát visz magával, ennek következményeként pedig a levél lehűl – mondta Joe Lauer, a Wisconsini Egyetem kukoricával foglalkozó agronómus munkatársa. Mindaz a víz, amitől a növény megszabadul, a levegőben köt ki.
   Ezt a folyamatot transpirációnak nevezik, és hasonló az állatok izzadásához. A kukorica esetében a transpirációt kukoricaizzadásnak is mondják, mert igen jelentős hatással van az időjárásra. Egyetlen kukoricanövény még nem számít, de egy egész tábla már képes arra, hogy 5 Fahrenheit-fokkal növelje a levegő harmatpontját, azaz azt a hőmérsékletet, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. Egy hold, azaz körülbelül 4000 m2 méretű kukoricaföld pedig már több mint 15 ezer liter vizet adhat le naponta. Az Egyesült Államokban pedig rengeteg kukoricaföld van: több mint 90 millió hold, azaz kb. 36 és fél millió hektár.
   A kukoricaföldekről felszálló nedvesség leginkább magukon a földeken érezhető, de a városokig is eljut, és jelenleg Denvertől Pittsburghig érezhető. A sűrűn lakott területeken a nedves légtömegekre a városi hőszigetek jelensége is visszahat, és az eredmény különösen ragacsos, kellemetlen meleg.
   A hatás nem lebecsülendő: általában csak a part menti, különösképp a meleg tengerek menti parti területeken fordul elő 27 Celsius-fok fölötti harmatpont, a kontinentális területeken már a 21 Celsius-fok is kiugrónak számít. Eric Ahasic, a Nemzeti Meteorológiai Szolgálat minnesotai meteorológusa, aki egyértelműen a földekről felszabaduló extra nedvességnek tulajdonítja a jelenséget elmondta, az elmúlt 10-20 évben a Középnyugaton is egyre többször mérnek 27 fokos vagy afölötti harmatpontokat – írta a Qubit.hu.