Szívbajosak vagyunk és ez cseppet sem úgy érthető, hogy félősek, ijedősek lennénk, bár lehetnek közöttünk nagyon sokan ilyenek is. Mi sajnos a valóságban, a szó igazi értelmében szívbajosak vagyunk. Legalábbis szám szerint közülünk jóval többen szenvednek ilyen betegségben, mint más fejlett államokban szokásos.

   A bevitt kalóriáink 40 százalékát a zsír adja, ezzel európai szinten is vezetők vagyunk a zsírfogyasztásban. Ehhez hozzáadjuk a fokozott alkoholfogyasztást és a dohányosok magas arányát a lakosságon belül, és kész is egy szív- és érrendszeri megbetegedésekre hajlamos népesség receptje – írta az Index.hu.

   Míg az Európai Unióban 100 ezer emberből 381-en halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben, addig Magyarországon kétszer ennyi a keringési rendszer hibájából fakadó elhalálozás. Az ilyen, és ehhez hasonló adatokkal került az ország a legrövidebb életkilátásokkal rendelkező közép-kelet-európai országok közé.
   Egy 2015-ös jelentés alapján Európában 85 millió ember szenvedett szív- és érrendszeri megbetegedésben, Magyarországon ugyanebben az évben 80 ezer férfi és 88 ezer női megbetegedést regisztráltak újonnan. 2017-re értük el azt a szintet, hogy az egészségügyi ellátásba kerülők több mint fele már szív-és érrendszeri betegséggel jelentkezik, vagyis minden második ember közvetlenül érintett lett ebben a kérdésben.
   A Központi Statisztikai Hivatal évről évre összegyűjti a különböző betegségekhez kapcsolódó betegellátási és halálozási adatokat, melyek évek óta romló tendenciát mutatnak. A legnagyobb problémát a szívelégtelenség okozza, ami bármilyen életkorban előfordulhat, az idő múlásával pedig a különféle rizikófaktorok csak súlyosbíthatják. Lényege, hogy a szív nem képes elegendő mennyiségű vért pumpálni, így nem tudja kielégíteni a szervezet tápanyag és oxigén igényét.
   Évente 40 ezer beteg kerül Magyarországon kórházba az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri megbetegedéssel, a krónikus szívelégtelenséggel. Ez igen aggasztó annak tükrében, hogy a kórházi esetek közel negyede egy éven belül visszaesik. Ráadásul, e betegségben a betegek fele meghal a diagnózis felállítását követő öt évben.
   A krónikus szívelégtelenség tünetei eleinte nem túl jellegzetesek. A beteg csak azt veszi észre, hogy fáradékonyabb, olykor nehezebben vesz levegőt. A lábszárak vizesedése és a fulladás már komolyabb és egyértelműen keringési problémára figyelmeztető jelek. A betegség lefolyásának részei az időnkénti gyors állapotromlások, amelyek előrehaladottabb fázisban egyre gyakrabban ismétlődnek, ezzel is rontva a szív funkcióit – derül ki az Index.hu cikkéből.