Miközben a munkáltatók két kézzel kapnak a megfelelő munkaerő után és sok szépet ígérnek az álláskeresőnek, aki már dolgozójukká vált sokszor érzi úgy, hogy nem becsülik meg, túlterhelik, kizsigerelik, mintegy érzések nélküli robotnak tekintik.

   Az úgynevezett burn-out (kiégés) szindróma több ember érint, mint azt gondolnánk, nem véletlen, hogy május végén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségnek nyilvánította – írta a Világgazdaság online kiadása a Workania online kutatásának eredményei alapján.

   A WHO hivatalos definíciója szerint a kiégés egy olyan betegség, melyet a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz okoz. A kiégés három fő tünete a folyamatos fáradtságérzés, a munkahellyel kapcsolatos negativitás és cinizmus felerősödése és a csökkent munkahatékonyság.
   A felmérést kitöltők 44 százaléka elégedetlen a munkahelyével, 19 százalék nem tudja eldönteni elégedett-e vagy sem, és mindössze 37 százalék nyilatkozott pozitívan a napi robotról. Az elégedetlenségnek több oka lehet.
   A válaszadók 53 százaléka úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen túlórázik, a legtöbben átlagosan heti 1-3 órát, de tizedük több, mint heti 10 órát, ők minden munkanapra plusz két órát húznak rá. Nem csoda tehát az sem, hogy a válaszadók 62 százalék a nagyon, 24 százaléka pedig közepes mértékben érzi túlterheltnek magát és mindössze 14 százalék mondta azt, hogy csak kicsit, vagy egyáltalán nem.
   A munkavállalók nagyon stresszesek; mindössze 7 százalékuk mondhatja magát olyan szerencsésnek, hogy nem okoz számára stresszt a munka. 36 százalékuk nagyon, míg 57 százaléknyian közepes, vagy annál kissé erősebb mértékben érzi magát stresszesnek. A válaszokból az is kiderült, hogy a munkahelyen a főnök a legnagyobb feszültségfaktor, majd a kollégák és végül a munka mennyisége következik a sorban. Nem elhanyagolható tény, hogy a jelentős stresszmennyiség is lehet az egyik oka annak, hogy a megkérdezettek 32 százaléka egyáltalán nem, vagy csak minimálisan élvezi a munkáját.
   A kiégés megelőzésében a munkáltatónak kulcsszerepe van, ráadásul elemi érdeke is fűződik hozzá, hiszen a boldog és kiegyensúlyozott munkaerő hatékonyabban dolgozik. A boldogtalan és stresszes munkatársak ellenben előbb-utóbb elgondolkodnak a munkahelyváltás lehetőségéről – derül ki a Vg.hu írásából.