Sárkányölő Szent György a lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szíjártó céhek patrónusa volt.

   A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek elsősorban a tavasz kezdetével kapcsolatosak.

   Az állatokat ezen a napon hajtották ki először a legelőre. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszonykötényén, stb. hajtották át. Néhány helyen a gazdák csipkegallyat vágtak, és az ólajtóba keresztbe fektetett gallyon át hajtották ki az állatokat, hogy a boszorkány meg ne rontsa őket. A legelőre menet pedig ezzel a gallyal ütögették, hogy sok tejet adjanak.
   Szent György napja a pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben.
   Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó pásztorszokás az úgynevezett tejbemérés. Ilyenkor azt állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben mennyi tejet kapnak. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése.
   Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a harmatszedés, amit különféle mágikus célzattal tettek, például a tejhaszon érdekében.
   Az esztendő egyik legjelentősebb gonoszjáró napja április 24-e. A gonosz lelkek távoltartására tüskés ágakat tűztek az ajtókra, fokhagymával kenték be az ajtófélfákat és az ablakokat.
   A néphit úgy tartja, hogy ha a György nap előtt fogott gyíkkal az emberek megkenegetik a torkukat, megmenekülhetnek a torokgyíktól.
   Termés- és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz. Például, ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés, vagy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat.
   A Szent György nap előtti mennydörgés pedig bő termést jósol.