Amikor az ember gyerekként rácsodálkozik a környezetének élővilágára, az állatokra, növényzetre, természetesnek találja, amit lát, hiszen ebbe született bele. Ugyanakkor igen sajnálatos módon, amit a mai középkorúak láthattak a Földön, azzal unokáik nagyrészt már nem találkozhatnak.

   A jávai tigris, japán óriásfóka, keleti puma, sötét tengerparti veréb, óriásalka, arany varangy mindössze csak néhány faj, amelyet már örökre elveszített a Föld. A kihalás folyamata az ENSZ legfrissebb, az ökológiai sokféleséget vizsgáló jelentése szerint egyre gyorsul, a következő évtizedben a bolygónk nyolcmillió növény- és állatfajából egymilliót fenyeget a kihalás veszélye – írta az Infostart.hu.

   Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa az InfoRádióban elmondta, hogy bolygónk háromnegyede igen erős emberi beavatkozás hatása alatt áll, az elmúlt évtizedekben háromszorosára nőtt a mezőgazdasági termelés.
   A tudósok hatodik kihalásnak nevezik az ember okozta folyamatot. A jelenséget Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat és Növénykert szóvivője mutatta be az InfoRádióban. A szakember elnondta, hogy a földtörténet során több kihalási hullám is volt, ezek közül a legismertebb az, amikor a dinoszauruszok is kipusztultak 65 millió évvel ezelőtt. Most is ilyesmiről van szó, csak ez abban különbözik a korábbiaktól, hogy ezúttal az emberi hatás okozza a fajok kipusztulását.
   De nemcsak a kihalás, hanem a fajok populációjának zsugorodása, az élőhelyvesztés is fokmérője a biodiverzitás romlásának. Az 1970-es évek óta a gerinces fajok populációinak több mint fele eltűnt a Föld színéről. A gerincteleneknél még fokozottabb az egyedszámcsökkenés. Mára 60 százalékkal csökkent a gerinces állatfajok állománya, vagyis kevesebb mint a fele maradt meg annak az élővilágnak, ami a hetvenes években még velünk együtt élt ezen a bolygón.
   A csökkenés folyamatos, évente átlagosan 2 százalékot veszítünk a természeti világból – hívta fel rá a figyelmet Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója, hozzátéve, az 1800-as évektől kezdve meghétszereződött a földlakók száma, és most 7,6 milliárd ember él, nyilvánvalóan a természeti környezetnek jutó hely ezzel arányosan csökken. Az igazgató szerint az emberiség nem fizeti meg a természeti erőforrásokat, nem kalkulálja bele a Föld kizsákmányolásának költségeit a gazdasági modellekbe. Ahogy elmondta, magát az alapanyagot fizetjük meg, de azokat a környezeti károkat nem, amelyeket annak az anyagnak a kivételével okoztunk. Nagyon egyszerű példa az erdőirtásoké, Kelet-Ázsiában a pálmaolaj-ültetvények miatt hatalmas ütemben zajlik, a földterület ára esetleg bele van kalkulálva a vételárba, de az nincs, hogy az esőerdőirtás milyen hatást gyakorol a levegőminőségre, a vízszabályozásra globális szinten is, ezeket a károkat senki nem kalkulálja, fizeti.
   A WWF Magyarország igazgatója hozzátette a klímaváltozás és a biológiai sokféleség zsugorodása külön-külön is rendkívüli kihívást jelent az emberiségnek, de a két folyamat egymást erősíti is – írta az Infostart.hu.