Ha valaki is abba a hiú reménybe ringatná magát, hogy valamilyen kémiai csodaszerrel sikerül majd kiirtani a vérszívó poloskákat, amelyek egyes fajtái igen sok kellemetlenséget okoznak az embereknek, hát most szólunk, a poloskák akkora túlélők, hogy vélhetően az emberiséget is messze túlélik majd.

   Legalább 115 millió éve élnek a bolygón vérszívó poloskák, ami azt jelenti, hogy a legkorábbi ismert gazdatestüknek vélt denevéreknél is több mint 50 millió évvel korábban jelentek meg. Ez derült ki egy új tanulmányból, amely eredetileg az apró élősködők rendkívül bizarr szaporodási szokását vizsgálta.

   A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány készítői a vérszívó paraziták 30 fajától gyűjtöttek DNS-mintákat – írja a BBC News. Mike Siva-Jothy, az angliai Sheffieldi Egyetem munkatársa szerint ezek az állatok olyan rejtőzködő életet élnek, hogy 15 embernek 15 éven át kellett gyűjtenie a szükséges genetikai mintákat.
   A szakember megjegyezte, hogy a vizsgálat eredeti célja egyébként az úgynevezett traumás megtermékenyítés tanulmányozása volt. A hím poloskáknak tőrszerű péniszük van, amelyet beledöfnek a nősténybe, hogy közvetlenül annak véráramába hatoljanak.
   A felkutatott fajok többsége távoli vidékeken lévő barlangokban él, ahol denevéreken élősködik. Miután a kutatóknak sikerült elegendő fajtól mintákat begyűjteni, megalkották a vérszívó poloskák genetikai idővonalát: a rovarok genetikai kódjában bekövetkező spontán mutációk molekuláris óraként működnek, lehetővé téve a szakemberek számára, hogy évmilliókra visszakövessék a rovarok evolúcióját.
   Steffen Roth, a norvégiai Bergeni Egyetemi Múzeum munkatársa, a tanulmány vezetője elmondta, az első nagy meglepetés az volt, hogy a vérszívó poloskák jóval idősebbek a denevéreknél, amelyekről úgy vélték, hogy az első gazdatestként szolgáltak számukra. Azt egyelőre nem tudják, hogy milyen állatokon élősködtek, amikor még T. rexek uralták a Földet.
   Siva-Jothy szerint a vérszívó poloskák biológiai „Achilles-sarka” a genetikai kódjukban lehet elrejtve, különösen genomjuk azon részében, amely egyedülálló az ember vérét szívó két fajnál. A tudós szerint ha a poloskák gyenge pontjátt megtalálják új módszerekkel lehet majd védekezni ellenük.