Korunk egyik súlyos egészégügyi gondja a kóros elhízás, amely mind több nép sajátja. Magyarország nem csak európai első, de a negyedik legtúlsúlyosabb nemzet a világon. Most az is kiderült, nem biztos, hogy a gyorsan bekapkodott gyorséttermi ételek a bűnösök, mert vidéken, ahol inkább esznek házikosztot az emberek, több a kövér ember.

   Sokkal gyorsabban terjed az elhízás vidéken, mint a városokban – legalábbis ez derül ki egy, a Nature-ben publikált tanulmányból, melyben az emberek testtömeg-indexének változásait figyelték az elmúlt 30 évben. A jelenség ráadásul abszolút globális – olvasható az Euronews.com információjában.

   112 millió ember adatait elemezve az derül ki, hogy 1985-től 2017-ig a testtömeg-index átlagosan 2kg/m²-el nőtt a nők, és 2,2kg/m²-el a férfiak körében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy átlagban 5-6 kilóval vagyunk nehezebbek most, mint 30 évvel ezelőtt.
   A vizsgált felnőttek 200 ország vidéki- és városi részeiről származtak, így a kutatóknak lehetősége nyílt összehasonlítani a vidéki és városi emberek hízását is. Majid Ezzati professzor, a tanulmány vezető kutatója szerint a kutatás eredményei felülírták azt az általánosan elfogadott vélekedést, hogy a gyorsuló városiasodás az oka az elhízás gyorsulásának is.
   A kutatók rámutattak, hogy 1985-ben a városokban élő felnőtt férfiak és nők BMI értéke magasabb volt, mint a vidéken élőké a vizsgált országok több mint háromnegyedében. Harminc évvel később azonban, a különbség drasztikusan lecsökkent vagy akár meg is fordultak a mutatók sok országban. (A BMI értéket a testtömeg kilogrammjait a testmagasság négyzetével /m²/ osztva kaphatjuk meg). A globális növekedés több mint a fele ugyanis a vidéken élők BMI-emelkedésének számlájára írható. Az elmúlt 33 évben a vidéken élő nők és férfiak BMI értéke átlagosan 2,1 ponttal, míg a városban élő nőké 1,3 ponttal, a férfiaké 1,6 ponttal nőtt.
   A kutatók szerint az eddigi közbeszéd inkább a városiasodásnak az egészségre gyakorolt negatív hatásaira fókuszált. Valójában a városok több lehetőséget biztosítanak a jobb táplálkozás, a hozzáférhetőbb, sokszínűbb mozgás és pihenés szintjén, amelyek együttesen jó hatással vannak egészségünkre. Ezeket vidéken sokszor sokkal nehezebb megtalálni.
   Jelentős különbségeket figyelt meg a kutatócsapat a magas, alacsony és közepes jövedelmű országok között. A magas jövedelemmel rendelkező országokban a BMI 1985 óta jelentősen emelkedett vidéken, legfőképp a nők körében. A kutatók szerint ennek oka a vidéken élők alacsonyabb jövedelmi és oktatási szintje, az egészségesebb ételekhez való hozzáférés korlátozottsága és magasabb áraik, illetve a korlátozott sportolási lehetőségek együttesen. Ezzel szemben az alacsony- és közepes jövedelmű országok vidéki lakosságánál általában véve a jövedelmek szintje, a mezőgazdaság gépesítése és a gépkocsihasználat is nőtt, de javult az infrastruktúra is. De miközben ezek a fejlemények számos egészségügyi javulást idéztek elő, ezzel párhuzamosan kevesebb erőbefektetést és a leginkább alacsonyabb minőségű, feldolgozott élelmiszerekre költések növekedését is eredményezték. Ezek aztán a BMI globális növekedését idézték elő.
   A kutatók felfigyeltek arra a tényre is, hogy a Közép- és Kelet-Európában élő nők súlya változatlan maradt: ma csakúgy, mint 1985-ben, az ezen a területen élő vidéki nők súlyosabbak voltak, mint városi társaik – derül ki az Euronews.com írásából.