Sok bosszúságot okoznak a klímaváltozás miatt hozzánk is tömegesen bevándorolt ázsiai márványos poloskák, amelyek télen a lakásokat is ellepik, a jó idő beálltával pedig erősen tizedelik a gyümölcs- és zöldségféléket, de még a dísznövényeket is. Mindenki próbál valamilyen védekezési stratégiát kidolgozni ellenük, eddig nem túl hatékonyan.

   Ha sokkal több olyan bokorlakó énekesmadár élne az országban, mint például a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy, akkor biológiai úton lehetne védekezni a poloskainvázió ellen – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője az állami hírtévében.

   Orbán Zoltán szerint ha például a fővárosban az lenne a cél, hogy sokkal több fülemüléhez hasonló, bokorban fészkelő faj éljen, akkor meg kellene változtatni a felfogást a zöldterület-kezelésről. Sajnálatos módon a nagy parkjaiban hiányoznak a valódi bokrok, hiszen amelyek vannak, azok felfelé terebélyesednek, így semmi nem tud bennük fészkelni. Az igazi bokrok olyanok, mint vekni kenyér, az alapjuknál a legszélesebbek – tette hozzá, példaként a kökényt említve.
   A szakember szerint ez azért is fontos , mert a lakott területen élő, fészkelő énekesmadarak táplálékának része a poloskalárva. Itt van az ázsiai márványospoloska-invázió, meg az afrikai vándorpoloska is bejött, és ha egészséges, fajgazdag lenne a környezet, akkor szépen kordában tartanák az ilyen invazív fajokat is, a poloskainváziók mértéke csökkenne. A szarkák egyébként nemcsak a lárvát, hanem a kifejlett poloskát is képesek megenni.